Szűkítés



Minden Címke 105

Balkán: kihívások, kérdések, válaszok

    • fokep
    •  dsc7958 2
    •  dsc7975 2
    •  dsc7983 2
  • Előző
  • Következő

„A balkáni kérdés megoldását nem az hozza el, hogy a nyugati modelleket és értékeket kényszerítjük rá a keletre, hanem egy új szintézis kelet és nyugat között a 21. század Európájában” – idézte Dr. Ördögh Tibor, az Európanizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport vezetője a balkáni geopolitikusok által vallott gondolatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén. „A Balkán államainak politikai kihívásai” című konferencia alkalmával a kutatócsoport és a meghívott előadók az „Európa puskaporos hordójának” nevezett térség államainak demokratikus viszonyrendszerét, politikai kihívásait, valamint Európai Uniós integrációs kérdését járták körbe.

Dr. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja megnyitóbeszédében bemutatta a kar működését, valamint az Európanizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport munkásságát. Kiemelte, hogy erejük a multidiszciplinaritásban rejlik, mivel a kutatásban egyaránt részt vesznek jogászok, történészek, politológusok, valamint biztonságpolitikai szakértők és államtudományi szakemberek. Jelenlegi kutatásuk, amelyre a konferencia is épült, a nyugat-balkáni államokat vizsgálja az EU-s integráció szemszögéből. Koller Boglárka kifejtette, hogy a kutatócsoport küldetése hiánypótló a magyar és a nemzetközi tudományos életben, hiszen egységes politikatudományi struktúrában tárja fel az adott államok működését: „Kulcsfontosságú, hogy mit gondolunk a politikáról ebben a térségben. Minden más szakpolitikai előrehaladás ennek függvényében értékelhető.” A kutatás alkalmával vizsgálják, hogy milyen állapotban van a térségben a demokrácia, mi mondható el a jogállamiságról, hogyan működnek a demokratikus intézmények, valamint az emberi jogok biztosítása és védelme.

Ördögh Tibor köszöntőjében ismertette a kutatás aktuális szakaszait. Elsőként európanizációs szempontból vizsgálták meg a nyugat-balkáni országokat, hogy az uniós integráció milyen hatással van az államokra, majd a második szakaszban a demokráciák és a politikai rendszerek változásait veszik górcső alá. „Érezhető a nemzetközi és európai politikában, hogy felértékelődik a Balkán” – mondta. Kiemelte, hogy a jelenlegi konferencia célja az, hogy egy mérleget adjon az elmúlt közel 40 év történéseiről: a térségben lezajlott két háború, az első és a második délszláv válság, továbbá a 90-es években számos autoriter vezető jelent meg a politikában, emellett volt, ahol merényletek és erőszakos etnikai tisztogatások zajlottak le. A 2000-es években sikerült a balkáni államoknak egy nyugati szempontú, példaértékű demokratikus átalakuláson végigmenni, azonban a 2008-as gazdasági recessziót politikai és kormányzati válságok követték. A negatívumok mellett számos pozitív példa is megtalálható a térségben, mint az egyes országok EU-s, NATO, valamint OECD csatlakozása. Ördögh Tibor rávilágított, hogy míg az uniós tagállamokat stabil demokráciakép jellemzi, addig a várakozó országoknál sokkal ingoványosabb a demokrácia állapota. Így a balkáni országok sajátos demokráciamodellt alakítanak ki napjainkban. A konferencia kérdése, hogy milyenek ezek a modellek.

Klein András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője Magyarország és a Balkán kapcsolatáról tartott előadást. Kiemelte, hogy a konferencia kérdésben nem a magyar diplomácia kétoldalú kapcsolatait érdemes vizsgálni, hanem a balkáni politikai változásokra érdemes koncentrálni, hogy milyen keretekre és struktúrákra milyen válaszokat adhat a magyar diplomácia. „Az egész balkáni régió fontos számunkra!” – hívta fel a figyelmet, mivel földrajzi elhelyezkedésünk okán diplomáciailag, gazdaságilag és biztonságpolitikailag is hatnak ránk ezek az országok. Klein András továbbá bemutatta az országok sajátságos viszonyrendszerét, klasszikus és kevésbé ismert feszültségeit, valamint gócpontjait. Ilyen például Szerbia és Koszovó kapcsolata, Bosznia-Hercegovina speciális államisági kérdése, az albán kisebbségek helyzete, a muzulmán radikalizmus erősödése, valamint Macedónia viszonya a környező országokkal. „Ezekből komoly konfliktushelyzetek alakulhatnak ki” – mondta. A Nyugat-Balkán Főosztály vezetője rávilágított, hogy a magyar diplomácia nem kívánja megoldani a balkáni népek történelmi vitáit, ezt inkább ráhagyják a tudósokra, történészekre és nyelvészekre. Végül Klein András rámutatott a Balkán nagyhatalmi kihívásaira, hiszen az orosz, a török és az amerikai befolyás egyaránt fellelhető a régióban. Kérdés: „Van-e európai érdek a Balkánon?” A hiteles EU-s bővítés stratégiája a mai napig kiforratlan a térséggel kapcsolatban.

Az előadásokat a balkáni országok részletes vizsgálata követte. Politikatudományi mikroszkóp alá került Görögország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Albánia, Bulgária, valamint Románia. A szekcióbeszélgetések során a kutatócsoport mellett felszólaltak a Külügyi és Külgazdasági Intézet, valamint az NKE hazai partneregyetemeinek szakemberei is.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: balkán, konferencia, 2017